- Minori Masaaki -

Reggel arra ébredtem, hogy Ki álmába fejbe csapott a kezével. Remek, látom jól alszik! Ránéztem az órára és fél 10 volt. Gondoltam ha már Ő még alszik, akkor elmegyek egy kicsit futni, levezetem a tegnap esti évfordulónkat. Már 3. éve vagyunk együtt. A leghosszabb kapcsolatom eddig amiben 100%-osan boldog vagyok. Kimentem a konyhába és megittam egy olasz cappuccino-t, közben olvastam a Shoxx újabb számát.
- Jó reggelt kincsem! *lépett be a konyhába Ki és megpuszilta a fejemet.*
- Jó reggelt! Felkeltettelek?
- Nem, dehogyis. *ül le mellém és beleiszik a cappuccino-mba.*
- Hát te viszont engem igen! Fejbe vertél a kezeddel és most még a cappuccino-m is megiszod. *vettem el tőle.*
- Na, csak egy kortyocskát! *nyújtogatja a nyakát.*
- Mész innen! *suhintom meg az orra hegyét és nevetni kezdünk.*
- Ahjj. *vág szomorú fejet.*
- Ne szomorkodj. Van kedved velem futni? *állok fel.*
- Most nem, visszafekszem aludni még.
- Hát jó. Tessék idd meg! *odaadom neki a cappuccinom, aminek nagyon megörül, felállok megpuszilom a fejét és elmegyek felöltözni.*
Elköszönök tőle, ő visszafekszik és én elindulok. Jó órát futottam, mikor összefutottam Chizu-val és Doo-val.
- Sziaa! *köszönt Chizu.*
- Szia! *lihegtem.*
- Mizujs?
- Semmi különös. *fogtam az oldalam, kicsit szúrt. Rosszul vettem a levegőt.*
- Mire jó ez neked? *kérdezi.*
- Mi?
- Hogy fáj!
- Hát tudod csak így tudok formába lenni!
- De nagyon fáj?
- Neem! *mosolyogtam.* - Jaj ne aggódj már értem törpe! *mondom én...*
- Nem vagyok törpe!
- Életkorilag te vagy a legkisebb! *piszkálom tovább.*
- Te meg csak szamár vagy! *nyújtja rám a nyelvét.*
- Bolond. *kuncogtam.* - Merre mentek?
- Még én sem tudom. Doo valamit tervez, de nem mondta meg.
- Oh akkor az biztos nagyon cuki lesz! *mosolyogtam. Doo mindig nagyon kreatív ilyen téren.*
- Az.
- Ne legyél már morci! Mi van veled? *kérdezem.*
- Felkeltett! *mutatott Doora.*
- Ideje volt már felkelni! Majd ezentúl jössz velem futni! *a kis mártír.*
- Azt nem! *rázta a fejét.*
- Mert?
- Mert én nem eszek annyit mint te! Nincs mit ledolgozni! *kuncog.*
- Igaz, hogy szeretek enni. . de nem tudok róla leszokni! *kuncogok én is.*
- Nem is kell!
- Na de megyek tovább! Megnézem Ki felkelt-e már. *mosolygok.*
- Rendben! Üdvözlöm őt is! *mondja Chizu.*
- Átadom neki! Na sziasztok! *ölelem meg és tovább kocogok.*
Hazamentem és Ki még fetrengett az ágyba, nyomkodta a tv-t.
- Kincseeeem! *kiabáltam és ráugrottam..*
- Áh, ez fájt. *ölelt át és maga alá fordított.*
- Azért csináltam. *fogtam az arcát.*
- Milyen volt a futás?
- Jó. Találkoztam Chizuval és Dooval.
- Na, hogy vannak?
- Nagyon jól. És üdvözölnek! *mosolygok.*
- Édesek. *ahogy ezt kimondtam, megcsörrent a telefonom.* - Emlegetett szamarak. *nevetek.*
Felvettem. Ki kiváncsian nézett amíg én beszéltem vele.
- Na, mit mondtak? *kérdezi miután letettem.*
- Egy óra múlva ebéd náluk. Nincs programod ugye?
- Nincs. Mehetünk.
- Király. *mondtam és lelöktem magamról.*
- Ki engedte meg, hogy lelökj? *nevet.*
- Én. *nevetek vele.* - Öltözz szépen fel!
- Igenis asszonyom! *engedelmeskedik.
- Ez jó lesz? *állok elé, a kedvenc ruháimba.*
- Tökéletes. *mondja és le se akarja venni a szemét rólam.*

- Na, de te is öltözz fel normálisan. Ezt a pulcsit vedd fel. *veszem ki azt a pulcsit, amit annyira imádok mikor rajta van.*
- Megint? 
- Igen!
- Na jó. *egyezik bele.*
- Na, induljunk is. *indultunk el.*